Ádám, akiről ez a fotó készült, szabadidejében gitáros, művészetpárti, vidám fiatalember. Ő sem “artistaként” kezdte, de a fotó alapján inkább ez utóbbi megnevezés illik Rá,mint a  “komoly gerincproblémás”….köszönöm,hogy mesélt nekünk:

“26 éves koromig sikeresen távol tartottam magam mindenféle sporttevékenységtől mindenféle kifogással, vagy akár az nélkül. Elvétve persze volt egy-két próbálkozásom (biciklizés, konditerem), de kitartás és inspiráció híján nem voltak hosszú életűek. Sok problémám volt a tartásommal, mozgáskoordinációmmal, meg alapvetően az erőnlétemmel, ezért többek közt hátammal/gerincemmel volt a legtöbb gond. Erre rátett még egy lapáttal az is, hogy ülőmunkát végeztem az utóbbi 7 évben.

Amikor  elhatároztam, hogy elmegyek egy capoeira edzésre, az első alkalommal kiment a bokám, egy egyszerű cigánykerék következtében.
Megjegyzem a sérülésem oka a fenn említett problémáknak, és főként annak volt köszönhető, hogy nem voltam tisztába a korlátaimmal.

Anikóval e bokasérülés  (és Dr. Vass Éva, fanatikus kettlebellesem, házi-és üzemorvos,Ádám orvosa,aki gyógyító céllal izometrikus gyakorlatokat is tanít a betegeknek…. 🙂 ) révén vettem fel a kapcsolatot, viszont első személyes találkozásnál mégsem a sántításomra figyelt fel, hanem óvatosan megjegyezte, hogy „itt a háttal komoly problémák vannak” …..hozzáteszem ez télen volt én meg nagykabátban.

Miután a lábamat rendberakta, szabad volt az út, hogy újrakezdem a capoeirát és tartásjavítás szempontjából javasolta a kettlebell-t. Így egyszerre kezdtem gőzerővel elsajátítani mindkét mozgásformát. Ez volt körülbelül egy éve és igaz, hogy a kettlebell-t fél év után néhány hónapig szüneteltettem, majd utána is hol tudtam menni, hol nem, de rengeteget segített, akárcsak a capoeira, minden szempontból. Sokat erősödtem, nyúltam, mozgáskoordinációm és a tartásom is lényegesen javult, az állóképességemről és közérzetemről nem is beszélve. A hát/gerinc problémáim is sokat enyhültek, (persze még nem 100%-osan tünetmentes, de ég és föld a különbség)

A fotón az egyik kedvenc capoeirás mozdulatomat (pláne azok közül, amit meg tudok csinálni :D…. a többiről nem is beszélve) a „beija flor”-t követem el éppen.