Mellékhatások tekintetében

Edzéseink “mellékhatásainak tekintetében” bátran lehet érdeklődni, íme egy visszajelzés Bingyu Sándortól, aki Pilot csoportunk programjában vett részt. Sándor egyébként lakhelyén jár kettlebell-edzésre: erre a programra viszont szüksége volt.

A Spine program nemrég indult, de így is szép számmal akadnak olyan résztvevők,akiket instruktoruk küld mozgásszervi, illetve főként gerincpanaszokkal. Nagy öröm nekem, ha a probléma rendeződik és vissza tud térni saját edzőjéhez,csoportjához a páciens. Érdekes módon általánosan jellemző ugyanis, hogy a kettlebell erősen kötődő,családias csoportokat kovácsol az edzésalanyokból. Jólesik látnom azt a sokszor büszke arckifejezést,ahogy “az én kettlebell-csoportom” vagy “az én edzőm” -ről mesélnek nekem szeretettel. Nemrég az a megtiszteletetés ért,hogy Tóth Ervin kollégám edzésén mint edzésalany vehettem részt. Óriási volt- pontosan értem ezt a büszke arckifejezést.

Nézzük csak meg, is történhet egy gyanútlan állampolgárral 12 hét alatt:

 

Dr. Erbszt András javaslatára vettem részt Anikó Pilot-csoportjában, miután kiderült, hogy a háti görbületemet Scheuermann-kór okozza. Erre korábban egy másik orvos azt mondta, hogy ha jót akarok magamnak, ne végezzek semmiféle megerőltető mozgást. Én akkor egy ideje már jártam kettlebell-edzésekre, és éreztem annak jótékony hatásait, így nagyon nem tetszett az ötlet hogy abba kell hagynom. Mivel az elképzelést, hogy semmit se sportoljak, nem találtam túl szívderítőnek, edzőm javaslatára felkerestem Őt egy második orvosi véleményért.

Nagyon megörültem, amikor a rendelőbe lépve egy 36 kg-os kettlebell-t pillantottam meg:) Az előző orvossal ellentétben kifejezetten javasolta a kettlebell-edzést (hurrá), a vizsgálat során azonban rámutatott arra, hogy jelentős asszimetria fedezhető fel a testem bal és jobb oldala között. A bal vállam láthatóan lejjebb van (holott nincs gerincferdülésem), és a bal oldalam szembetűnően gyengébb. Ezt korábban is tudtam, mivel jobb kézzel viszonylag könnyen megcsináltam 8 buttom-up katonai nyomást  (a kettlebellt a fülénél fordítva tartva), míg ballal egyet sem (16 kg-os súllyal).

Ebben az állapotban kezdtem el Anikó 12 hetes programját.

 “Ismerd meg önmagad” – szól a delphoi-jósda jelmondata, amit szerintem az ember saját testi adottságainak megismerésére is vonatkoztatható. Az Anikó által tartott foglalkozások számomra kitűnő alkalmat adtak arra, hogy megismerjem hol vannak a gyengeségeim, miben kell fejlődnöm, ill. mi az amit jobb ha – legalábbis egyelőre – nem csinálok. Nem kívánom felsorolni mi mindent fedeztem fel magamon a 12 hét alatt a gyakorlatokat végezve, inkább leírom milyen végeredménnyel zárult számomra ez a  a program. Az utolsó hetek egyikén a tükörbe nézve azt vettem észre, hogy a bal vállam, ami korábban lényegesen lejjebb volt, mint a jobb, a helyére került! Bár ebben az időszakban Anikó javaslatára kevés fej fölötti gyakorlatot végeztem, így a katonai nyomást sem gyakoroltam, amikor próbaképp bal kézzel megkíséreltem egy buttom up-ot, azt kellett észrevegyem, hogy sikerül!

Nagyon hálás vagyok hogy részt vehettem ebben a csoportban, az elért eredmények arra biztatnak, hogy tovább végezzem a gyakorlatokat és tovább gyakoroljam a kettlebell-t. Anikónak és Erbszt doktor úrnak további sok sikert kívánok!

Az Erő Velük van. Pilot csoportunk kezdő, 12 hetes programja befejeződött

Sir Karl Raymund Popper, az egyik legzseniálisabb gondolkodó, akit van szerencsém alaposan ismerni, feladatok és problémák szemléletére nagyon jól használható paradigmákat gondolt ki. A kettős személet:objektív és szubjektív valóság mintha a KettlebellSpine program struktúráját írná le. Arché genesósként érkezett egy csokor beteg azzal a szubjektív valósággal,hogy minden baja van,főképpen gerincproblémája. Belemasíroztak együtt egy programba, ahol az objektív valóság elsőre szenvedés, agymosás, izomláz, hajnali kelés, töméntelen házifeladat volt. Hamar összekovácsolódtak,mint csoport. Teljes bizalommal, vakon vágtak neki egy olyan típusú edzésnek, amely az összes létező,általuk, betegként érzékelhető objektív valóságnak ellentmond: vagyis annak,hogy a gerincproblémás lehetőleg ne mozogjon, azt a nagyon keveset is óvatosan és lassított felvételben tegye, valamint egy tollpihénél nehezebb tárgy antigravitációs manőverre való kényszerítése (kvázi emelés) halálos következményekkel járhat számára. Az objektív valóság minden héten füles vasgolyók formájában is képviseltette Magát, érdekes módon a szubjektív valóság változásával (fájdalmak eltűnése, feltűnő közérzeti javulás) gyanússá kezdett válni…“nem fogyott pár kilót az a 12-es kettlebell múlt hét óta? határozottan könnyebb lett! “:)

Belevágtak, majdnem teljes létszámmal végigcsinálták, hatalmas eredménnyel: a 11. héten mindenki szabályos technikával,probléma nélkül végrehajtott egy deadliftet egy 40 kilogrammos kettlebellel… és….nem akarják abbahagyni. Egy fő nem előre tervezett okokból kihagyott három edzést, amit nem tudott behozni, Ő a második csoportunkat vidámítja jelenlétével, akiket kénytelen voltam Terminátorok névre keresztelni, annyira meghökkentő a teljesítményük és lelkesedésük.

Ezeket a célokat szerettem volna elérni Velük:

– csípőízület optimális mobilitása, lumbalis szakasz tengelyeinek helyreállítása

-gluteális amnézia elfelejtése 🙂

– latissimus-gluteus maximus híd tudatosítása, izometrikus gyakorlatok szabályos kivitelezése

– thorakalis gerinc optimális mobilitása

– nem vizuális mozgástartományokban történő gyakorlás megtanulása

– mozgáskoordináció a köztes és kisízületeket is érintve

-erős paravertebrális izomzat kialakításának látványos kezdete

– 2X 5 perc nagyon intenzív, intervallum jellegű edzés, swing, kitörés,guggolás és variációik

– swing és török felállás variációi, magas minőségű technikával

– sokkal boldogabbak és erősebbek legyenek.

Nagyon örülök neki,hogy ezek a célok teljesültek, az eredmények edzésalanyainkra egyszerűen rá vannak írva, edzéseken pedig már a bemelegítéseknél is mérhető, látványos a fejlődésük.

IMAG0431

Sokat tanultak, nagyon sokat formálódtak mentális “erőnlét” tekintetében is, sokkal többet nevetnek, és amit Ők is gyakran elfelejtenek,pedig nem is olyan régen volt, a fájdalom világa a múlté. Elegáns fejlődésmenet volt a csoport részéről és nagy bátorság. Köszönöm a munkát és gratulálok.

//