Lerágott csont már: a hab-hengert Moshé Feldenkrais kezdte el alkalmazni, nem,nem, akkor még nem volt fitnesszipar, nem is kellett viktoriánus csillogósrúzs, menő sötétkeretes szemüveg threndyyyyy malőrmelírhaj és cipő színéhez passzoló köldökpiercing az edzőterembe. Rém egyszerű volt a dolog: azzal foglalkoztak,mitől lesz jobb a mozgásod (különös tekintettel a gerincedre, idegrendszeri tengelyre). A mai napig használják a hengert a Feldenkrais-esek, LINK ITT.
A habhengernek nincs egyedüli szent felhasználási alapelve, ha tisztában vagy,mit szeretnél segítségével elérni, ismered a határait, minden sínen. Van, amit ez a kis egyszerű eszköz sokkal jobban tud,mint a “személyes” masszázs, és van,ahol nem érvényes, az én gyakorlatom legalábbis ezt mutatja- de mindenképpen egy hasznos cókmók, meg is szoktuk tanulni a használatát minden csoporttal.
Mi az,amire nem használjuk?
– narancsbőr, részben,mert a narancsbőr,mint betegség, egy anyagcserezavar,és nem vagyok belgyógyász sem, ha “vélt narancsbőr”, arra a problémára elég előfizetni a Kiskegyedet egy ideig, női hisztivel nem hozzánk kell jönni edzeni-akkor sem,ha férfi vagy- azt nem tudom megoldani.
– nyaki gerinc problémák, mert nálam a biztonságos hengerelés befejeződik a lapocka tetején. a nyaki gerinc-izomcsomók- fejfájás finom probléma, a henger pedig homogén, viszonylag nagy felületű nyomást fejt ki a kezelt területen.
–talp, mert erre jó a kis gumilabda, vagy az indian club, vagy kisebb farúd, vagy olyan céleszköz,mint az enyém itthon:
– gyulladások,mert az egy másik birodalom.
Előszeretettel ajánlom azonban a következő izmok izompólyáira:
– alsó végtag, bokától felfelé, cakkumpakk, tibialis anterior (amely a bokamobilitás nagy huncutja) kiemelt helyen.
– csípőizmok, farizmok (nem ugyanaz!) kiemelten a piriformis (körteképű barátunk) , amelynek a tankönyv szerinti aktív triggerpontja megtévesztésig hasonló, lesugárzó tüneteket produkál,mint a deréktáji gerincsérv,és gyakran kíséri is azt.
– paravertebralis izomköteg (ez a hátadon az a hosszú izomköteg a gerinc mellett, amely a sertés társadalomban az előkelő ” szűzpecsenye” néven fut)
–latissimus dorsi, vagyis nagy széles hátizom
ÉS:
– fontos tudni, hogy bár hengereléskor lapítod az izom husis részét, elsősorban a pólyákra (fascia, endomysium, aponeurosis) dolgozol.Azért nem “izommasszázs” a neve, mert a “masszázs” szó tárgyas összetett szavakká növekedett bő alakjainak első tagja ugye, azt jelöli, mi a céltevékenység tárgya: nyirok,izompólya,triggercsomó, stb. Kivétel a “gyógy-masszázs”, ami elég komoly episztemologiai vitára adhatna kiindulási alapot, mit is jelent? 🙂
Vagyis annál a tájanatómiai egységnél, amit polgári néven “comb”, “sonka” –nak szólítunk, a “combizompólya” a fókusz. ( fascia lata)
Itt merül fel az a kérdés is, hogy “akkor a psoas?” 🙂
Az “iliopsoas” izomcsoportféleség (szegény minor a funkcionális anatómiakönyvek Táncsis Mihálya a feledékenység börtönében,mert sokmindenkinek egyszerűen nincs is ilyen izma ) elég érdekes alkotmány,én is sokszor hallottam már, hogy valaki hengerezte azt, őszintén szólva….minden elismerésem…..de nem tudom elképzelni, direkt hogyan lehetséges ez? Gyakorlatokkal,légzéssel el lehet lazítani és nagyon fontos is, de ha egy ember egyben marad,és nem ejtünk rajta egy mély, jókora vágást….. eddigi tudásom szerint ennyire azért nem mélykötőszöveti masszázs a hengerelés.
Psoas ábra- ha EZT felhengereled Magadnak, megeszem a piros kalapom. 🙂 Ellenben nem ördöngösség a feszességén lazítani, mondjuk hengerelés után.
Összefoglalva: a nagyobb és/ vagy masszívabb izompólyákat szoktuk hengerelni, olyan területeken, ahol van csontos alátámasztás- jót tesz nekik is, Neked is.
Nagyobbak közül a legnagyobb a fascia lata, legmasszívabbnak, (legalábbis nekem az Anatómiai Intézetben a preparált Illetőn) a tensor fascia latae tűnt,olyan nagyon körülveszi olyan nagyon erős izompólyaréteg ugyanis, amit máshol nem láttam az emberi testen.
Ha már hengerrel nem lehet lazítani a psoast írnál arról pár sort, hogy hogyan lehet. Milyen gyakorlatokkal?
Köszi