A triggercsomókkal kapcsolatban az első kérdés szinte mindig: “Az micsoda?”. Második kérdés: “Nagyon fáj?”

Az első kérdésre a válasz szabatosan és röviden: az úgynevezett “myalgiás csomók” megszüntetésére irányuló speciális masszázstevékenység. A “myalgiás csomó” izomcsomót jelöl, általában gyulladt, fájdalmas állapotban. Kialakulásuk okairól később olvashatnak, kezelésük klasszikusan kétféle módszerrel zajlik. Az egyik a tűszúrásos eljárások csoportja,legismertebb a “dry needling”, vagyis száraztű-kezelés. Nagyon hasonlít az akupunktúrára, de nem elsősorban a meridiánok és akupunktúrás pontok meghatározott célú ingerlése a cél, hanem az izomcsomók fellazítása. Ugyanígy szokás B12 vitamin,steroid vagy nem-steroid gyulladáscsökkentő lokális használata. Újabb, izgalmas subcutan eljárás a Magyarországon 3 éve ismert GUNA terápia, amely valószínűleg forradalmasítja a fájdalomcsillapító eljárások egész világát.

A másik a masszázs, amely “palpációs nyomás” segítségével lazítja fel az izomcsomókat. Nagyon hatékony, ha megfelelő tapintásdiagnosztikai készség esetén a mélykötőszöveti kezelés fasciatechnikákkal is kiegészül (ezek hosszanti fogások az izompólyák,különálló fasciák lefutása,feszülési “útvonalai” mentén). A masszázst azért is ajánlom mindig, mert kísérő problémákat és referált fájdalomzónákat is érint- fontos megértenünk, hogy, bár számos magyar internetes oldal ismerteti a triggerpontokat úgy,mintha mindössze az izomcsomó kiiktatása lenne a terápia lényege, a valóság és az emberi test működése sokkal bonyolultabb. (tény,hogy ha ilyen egyszerű lenne a helyzet, én örülnék a legjobban)
Gyorsítja továbbá a regenerálódást a MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ ÉS TÍPUSÚ terápiás olajak használata- erről egyszer majd máskor, bővebben, aprólékosan.
Elegendő azt az apróságot tudnunk, hogy a myalgiás csomókból az adott izom eredéséhez-tapadásához egy vékony húrszerű képződmény is “kinyúlik”, így ha a csomó direkt trauma, hideg vagy egyéb okok miatt begyullad, akkor történnek olyan kellemetlen események testünkkel,mint a közismert “ostorcsapás”, amely egy pillanat alatt lehetetlenné teszi fejünk forgatását, és minden azzal kapcsolatos élettevékenység megvalósíthatatlanná válik. Másik apróság, hogy az izomcsomó nem úgy kerül egy illető lapockája mellé, hogy valaki viccből rácsapja az utcán szembejövet egy közönséges szerdai napon- ezek a túlfeszülések mozgáshibák,szorongás vagy elvétett mozdulat következményei, okai nem egy kezeléssel szüntethetők meg (lásd tartáshiba, ami ELVILEG nem fáj….)

A második kérdés, a fájdalommal kapcsolatban sokkal nehezebben megválaszolható. Mivel mozgásszervi probléma esetén a fájdalom már kísérőként érkezik a kezelőhelyiségbe, mesebeli helyzet lenne, ha néhány kellemes simítás után problémamentesen távozna a beteg. A valóságban az izomcsomók kezelése egyáltalán nem kellemes, megtörténik, hogy kezeléskor 10-15 másodperces késéssel sugárzó érzések jelentkeznek a referált fájdalomzónákban, amelyek nem is ott találhatóak, ahol maguk az izomcsomók. A masszázs során természetesen folyamatosan figyelem a fájdalomküszöböt, és mindig felkészítem a pácienst arra,ami Vele történni fog, problémájától függően. Gyakran megmutatom ábrán is, hol érzékelünk majd fájdalmat, hol jelentkezhetnek kellemetlen érzések, mennyi idő alatt mire számíthatunk. Normális esetben a vázizomzat nociceptorai nem reagálnak különösebben érzékenyen a nyomásra, illetve nyújtó jellegű mozdulatokra, myalgiás csomók jelenléte esetén összehasonlíthatatlanul érzékenyebb az izomhas,- ezért előnyös izom-ín tapadásnál kezdeni a masszázst, ha mód van rá.

Második-harmadik kezelésnél szinte kivétel nélkül legalább felére csökken az izomzat érzékenysége- akkor nyertünk csatát,mikor elhangzik a mondat : “Hiszen ez kifejezetten kellemes!”

Miért szükséges fellazítani a kialakult izomcsomókat? Ezek a kisebb-nagyobb “gombócok” saját vegetatív (vagyis akaratunktól függetlenül is működő) idegrendszerünk által generált degeneratív jelenségek az emberi izomzatban. Nem feltétlenül fájnak mindig,és nem feltétlenül éppen a fájdalom helyén találhatóak. Sosem járnak egyedül, és mozgásunkat-testtartásunkat, az ízületeinkre ható nyíróerőket befolyásolják. Gátolják a szabad mozgást, viszonylag kis, többnyire állandó gyulladásként lokális anyagcserezavart okoznak. (a triggercsomók körül egészen más a “sejtközötti állomány”- extracellularis matrix- Ph-értéke)

Az Amerikai Fájdalom Társaság 110 derékfájdalommal küszködő páciens vizsgálatával készített tanulmánya szerint a résztvevők 95.5 %-a élt izomcsomó eredetű fájdalmakkal, melyek többnyire a gerinc melletti izomkötegben, körteképű izomban vagy a combpólyafeszítő izomban jelentkeztek. Az alábbi ábrán a körteképű izom, a m. piriformis triggercsomóinak kialakulási helyeit láthatjuk, piros színnel jelölt a fájdalomzóna:

Érdekes a Nemzetközi Fejfájás Társaság felmérése, amely hasonlóan magas értéket talált a migrénes, fejfájós vizsgált alanyok között: 94%-uknál diagnosztizáltak vonatkozó triggercsomókat, utóbbiak gyulladásos állapotai szoros összefüggéseket mutattak a migrénes rohamok előfordulásával.

Népszerű mítosz a klinikai masszázskezelés “nyomogatással” történő összekeverése,illetve a fusiban-majd-megoldom-magamnak kezelés, fontos felhívni a figyelmet, hogy ezek a krónikus izomfájdalmak sajnos nem a mesekönyves/ horoszkópos/ jósnős részt képviselik az életből, legnagyobbrészt nem lehet megkerülni azt a szakembert,aki kifejezetten erre gyúr, kiemelkedő a tapintásdiagnosztikai érzéke-ellenben a fájdalomcsillapítós rész, legalábbis az én gyakorlatomban még ádáz csavarozott nyakigerincek esetén is 3-5 alkalommal lezárul.

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3440564/
http://www.biomedcentral.com/1741-7015/9/8
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16420193
http://www.head-face-med.com/content/4/1/32