Tudtad?

 

„Másszor, ha kelmednek történt vàltozása,
Hátgerinc fájdalma, deréknyilallása:
Én voltam az orvos, használt is legottan –
Helyre ment a rossz csont, ha én megtapodtam.

 Arany János: Toldi (Hatodik ének)

Köszönöm szépen egyik legrégebbi Zsivány Mazsolánknak, Péri Bencének az alábbi kisebb kutatást. Bence, amellett,hogy kettlebelles társunk, barátunk, foglalkozását tekintve turkológus, az ELTE török filológia tanszékének docense. Ennélfogva szuperül tud tájékozódni török,perzsa és egyéb csodálatosan misztikus nyelveken, történeteket,weboldalakat talál például egy bizonyos török szultánról,aki 102 (százkettő !) kilós személyes,szultáni, fehér márvány kettlebelljét minden reggel átcipelte a háremből az “office”-ba, és este vissza…ha ideje engedi, reményeim szerint megörvendeztet majd minket egyszer egy ilyen témájú szösszenettel is.

Az alábbi kisebb írás annak kapcsán született,hogy megkérdeztem Őt, tud-e valamit a “gerinc” szó honnan eredhet? Azonnal megnéztük az Etimológiai Szótárt, amely közölte,hogy “belső fejlemény”, azaz egészen pontosan nem tudjuk. Olvassátok szeretettel ezt a kis nyelvészeti betekintőt. (felhívnám a figyelmet a tartáshibákkal kapcsolatos szavakra..girheskék és görnyedtkék úgy látszik, civilizációs ártalmak előtt is “megtörténtek” 🙂

Talán meglepő, de a csontrendszerrel kapcsolatos szavaink nem azonos eredetűek.

Nyelvtörténészeink szerint a „fej”, a „kéz”, a „váll” ősi örökségünk a finnugor korból, „boka” szavunk török jövevényszavaink honfoglalás előtti rétegéhez tartozik, a „koponya” és a „borda” szó valószínűleg valamilyen szláv nyelvből került a magyarba. A jövevényszavakon kívül vannak belső keletkezésű szavaink, ilyen például a „csukló”, s akadnak olyanok is szép számmal, melyek eredete mind a mai napig nem teljesen tisztázott. Ezen szavak közé tartozik a „gerinc” is, mely érdekes módon a többi, testrészt jelölő terminushoz képest későn, csak a 16. század közepén fordul elő először nyelvemlékben, s onnantól kezdve is leginkább a „hátgerinc” szóösszetételben találkozni vele.

Eredetét illetően több elmélet is született. Török származtatásának gondolatát, melyet Vámbéry Ármin is magáénak vallott, elsőként Budenz József vetette fel a 19. század közepén. Az idők során felmerült a szláv, sőt a német eredet lehetősége is. Tudós nyelvtörténészeink legújabban úgy gondolják, hogy a „gerinc” valószínűleg belső keletkezésű szó, mely eredetét tekintve talán összefüggésbe hozható „girhes” és „görnyedt” szavainkkal.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s