Mindent érted, helyetted semmit: a gerinc funkcionális kapacitásáról

kundalini-13576_300x300

Curious English-readers might feel motivated to click HERE

Gerincbetegek rehabilitációjának lényegét érinti az a kérdés, hogy egy degeneratív elváltozással rendelkező, műtött vagy funkciójában helyreállított gerincoszlopot mennyire és hogyan terhelhetünk.

Amikor egy gerincspecialista javaslatot tesz a derékfájdalomban szenvedő,vagy azt éppen elhagyó páciens életmódját illetően két dolgot tehet:

  • Kímélő életmódot javasol, ami lényegében a nehéz terhek emelésének kerülését, a gerinc hajlításának-csavarásának tilalmát jelenti. Az orvos vérmérsékletétől függően a felemelhető súly nagysága 2-5 kg kezenként, szimmetrikusan.

  • Rehabilitációs programot javasol a betegnek, amely felkészíti a gerincet arra a megterhelésre, amely normál napi aktivitása közben éri. Természetesen a megterhelés mértéke más egy ketrecharcos, egy horgász vagy egy fotelben kötögető nagymama között.

Aki ismeri a Doctorfit Gerincambulancia filozófiáját és gerinc-rehabilitációs programját, az pontosan tudja, hogy mi melyik álláspontot képviseljük.

Véleményem szerint az úgynevezett „kímélő életmód” kivitelezhetetlen. Mutassa meg nekem például valaki, hogy miképp lehet hajolás nélkül cipőt bekötni vagy úgy felemelni a gyerekünket, hogy csak szabványos mozdulatokat végzünk, esetleg miképp lehet helyes testtartásban elcsúszni a jégen.

A mi filozófiánk szerint a gerincet fel kell készíteni a külvilág ingereire és jelenik meg a fogalom: a gerinc funkcionális kapacitása. Mit is jelent ez valójában?

A gerinc megfelelő funkcionális kapacitása azt jelenti, hogy derekunk, hátunk hatékonyan és fájdalommentesen  tud alkalmazkodni az őt érő terhelésre. Rendelkezünk a szükséges törzs-erővel és hajlékonysággal. Nyilvánvaló, hogy az izomzat erősítése nem szorítkozhat csak a mély-hátizmokra, annak a törzs teljes izomzatát meg kell céloznia. Ugyanilyen fontos, hogy az egyes gerincszakaszok hajlékonysága, mozgékonysága is megfelelő legyen. Mik tehát a gerinc funkcionális kapacitásának elemei?

  • Erő

  • Hajlékonyság

  • Kitartás (erőnlét)

  • Robbanékonyság

Aki tehát el akar búcsúzni a derékfájdalomtól, annak mind a négy képességben javulnia kell.

Van három rossz hírem:

    1. A fent leírt képességeket nem adják ingyen, de még csak olcsón sem. Aki azt állítja, hogy néhány egyszerű gyakorlat végzésével (pl. cicahát és kobraállás) ez elérhető, az egyszerűen vagy nem mond igazat, vagy nem tudja, hogy mit beszél. Az erős és jól működő törzsizomzathoz fáradságos út vezet, ezt az utat edzésnek nevezzük.

2. További rossz hír, hogy más út nem vezet a hátfájás nélküli világba. Sem csodapirulák, sem porcépítő készítmények sem pedig bravúros gerincműtétek nem helyettesítik a gerinc-rehabilitációját.

3. A legrosszabb hír pedig, hogy mindez a gerincpanaszoktól szenvedőnek a legfontosabb. Az orvos, a gyógytornász, edző, pszichológus csak tanácsot tud adni, de a munkát nem tudja elvégezni helyettünk.Ismerik a mondást: “Mindent érted, helyetted semmit.”

Ennyi rossz után mivel lehet mégis bíztatni a gyógyulni vágyókat?

  1. A torna, edzés már néhány alkalom után enyhíti a panaszokat, a páciens tapasztalja, hogy a mozgás tényleg jótékony a gerincpanaszok gyógyításában.

  2. Az első három hónap elteltével a fájdalma döntő mértékben csökkennek és a gerinc funkcionális kapacitása jelentősen javul.

  3. A beteg tapasztalja, hogy hatalma van a fájdalmak fölött, saját erejéből legyőzheti a panaszokat és jelentősen javíthat életminőségén.

 

Dr. Erbszt András

//

6 hozzászólás a következőhöz: “Mindent érted, helyetted semmit: a gerinc funkcionális kapacitásáról

  1. xcrow szerint:

    Már annyiszor akartam kérdezni kettlebell kapcsán: miért hallottam több McKenzie módszert szakembert is negatívan, vagy legalábbis fenntartással nyilatkozni a kettlebellről gerinc-rehabilitáció kapcsán? És nem azt jelenti, hogy csak a saját módszerüket részesítik előnyben, pl szeretik a TRX-et is (én is azt tanultam meg náluk, használom is). Szóval tényleg kíváncsiságból, de mit gondoltok erről? Én elégedett vagyok a TRX-es core izmokat erősítő gyakorlatokkal, de ha szól valami plusz a kettlebell mellett, simán el tudom képzelni, hogy kipróbálom 🙂 (nagyjából egy ponton volt metszete a véleményeknek: sérülésveszélyes – valószínűleg ezért preferálják pl a trx-et)

    • kettlebellspine szerint:

      Szió!
      Köszönöm a kérdést.Megyek sorjában, de először is: TRX edző is vagyok évek óta,szeretem is a TRX-et,Pozsonyi Zsoltistul,Dienes Vikistül Szabó Pattistul.De mindennek megvan a helye. Erről fogok írni egy postot később,mert a szuszpenziót mi is fogjuk használni.Orvosi masszázzsal és mozgáskorrekcióval is “oklevelesen” foglalkozom elég régóta, és sajnos a rehabos részbe nagyon sok TRX-edzésen lesérült ember beesett nálam az idő során -mondjuk ez nem minősíti sem Zsoltot,sem az eszközt: ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
      Ha megnézed a “Rólunk” részt, -remélem- beleírtam,hogy a kettlebell a fő eszköz, de persze nem kizárólagos,indian club,sliding, később szuszpenzió és aquabag is lesz, meg persze idővel mediball.

      A TRXet sokkal veszélyesebbnek tartom, ha már nem kapaszkodásra, hanem instabilizációra használja egy edző.Instabilizációt- ami a végtag vagyis idegrendszernek a buksitól legtávolabb eső részének egy fokkal bonyolultabb terhelését jelenti,mintha súlyt fogna- én akkor tartok helyénvalónak, ha az edzésalany kontralaterális terhelés alatt már jócskán el tudja hagyni a komfortzónáját ( a bőrpír és mimikai izmok változása után,még a légzéstechnika megtartott). És nagyon jó az instabilizációs móka,segíti az adaptációt,ellenben a transzferhatást nemigen.De mindenre semmi nem jó.

      A McKenzie sem jó mindenre, valamire persze, de Európában csak nálunk ekkora divat. Engem még nem kerestek meg ilyen “vádakkal”, de néhány rehabos szakember és gyógytornász,akikkel teljesen jó szakmai kapcsolatot ápolok (legújabb tündérbogár Vadas Judit,aki a Hatos Gábor gyógytornija) ugyanúgy gondolja,mint én: az eszköz nem módszer, a módszer még nem a szakember.Kifejezett előnye a kettlebelles gyakorlatoknak, hogy több legyet üt egy csapásra, apróság, de pl. a ballisztikus mozgásokat irányító központ az agyban éppenpont közvetlenül a stresszoldóközpontka mellett található (pszihofitness), ami nem is kell mondani talán,mekkora jó Nekünk:)

      Nagyon sok esetben a probléma jellege miatt nem működik a McKenzie-módszer, van sok más. Én örülök, hogy a klinikán a gyógytornászunktól mindig szuperül rendbehozott izomzatok jönnek át hozzám, nem csak core,hanem latissimus és gluteus maximus hídig bizony!És Kata nem csak McKenzie-t használ, sokoldalú nagyon.
      Szóval, azzal nem tudok mit kezdeni,aki látatlanban nyilatkozik valamiről- közismert,hogy nagyon szívesen veszem,ha valaki bejön edzésre hozzám és sokat tudok segíteni,ha tanulni akar. Én úgy gondolom, hogy van szakmai felelősségünk a minőséggel kapcsolatban,a minőséget meg közös munkával,fejlődéssel lehet a legjobban javítani. Aki megkeres, megismer,aki nem ismeri mélységében ezt a rendszert, szerintem elég annyit mondania, hogy nem tájékozott, vagy felülvizsgálnia, milyen tapasztalatok alapján formált véleményt,mert lehet,hogy akinek megfájdult valamije a rettegett kettlebelltől, az vásárolt egy súlyt,és otthon önállóan lesérült.

      Ettől függetlenül széllel szemben sem szeretnék fújni, a kettlebell-el alkalmazott mozgásrendszer nekem a legjobb és leghatékonyabb, olyanok előtt vizsgáztam le a dolgaimból,akiknek a nemzetközi rehabilitáció világában brutális értéke van, a betegek szeretik,amit csinálunk, nagyon szépen fejlődnek,és én is imádom. Szerintem itt egyensúly van,rendben minden,én is mindig tanulok,működünk örömmel 🙂

      Sérülésveszély: a legdurvább rizikós tevékenység,amit évek alatt kiszűrtem,képzeld el, az “irodista tavaszi nagytakarítása” nevű edzésből a “függönyvisszacsipeszelés” volt,második helyen áll az ablakkeretek tisztítása. Ilyenből volt már síelőket meghazudtoló gerinctörés, ájulás, combnyak, váll,hátsérülés, agyrázkódás! :)Ugyanis ez az edzés, váll fölötti, néha nem vizuális tartományban, elképesztő nyaki gerinccel és nulla vállmobilitással..emberfeletti! 🙂 félre a viccet,ha egy edző be tudja állítani a tengelyt ÉS jó a csontos alátámasztás és koordináció, vagyis az FMS tesztje megfelelő (14 pont felett ildomos),akkor nagy gond nem lehet,maximum az ego, de abba bárhol belefut.Ha esetleg a komfortzónára gondolnak: a beteg azt már régesrégen elhagyta,éppen mikor beteg lett, az idegrendszerének ez nem újdonság- viszont olyan módszer,aminek a transzferhatása ennyire erős és gyors a mindennapokban, az én látóterembe még nem került be,mint Pavelé.És tényleg nem szeretnék megbántani senkit, de kövér, nulla állóképességű és derékfájós gyógytornászokkal valahogy olyan furcsa mozgásszervi egészségről véleménykülönbözni (ami amúgy egészséges). Szerencsére van azért rendesen szupermanci is köztük.
      Gyere be egyszer és nézd meg,mit művelünk 🙂

  2. Szvet János szerint:

    A kettlebell-nél nincs jobb.

  3. tomtrial szerint:

    FMS – Kettlebell – Primal Move = The best group 🙂

    Nagyon szép írás és nagyon jó válasz!!! Köszi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s