A Hajóhinta története

Szabó Patrícia,  Nyíri László kollégám felesége, Győrben élnek és dolgoznak. Patrícia blogjának nem csak azért van helye ezen az oldalon,mert meredekebb,bátrabb gyógyulást,mint az övé,el sem tudok képzelni,hanem azért is, mert 1-2 bejegyzése egészen át tudja értékelni az emberi problémákkal kapcsolatos inerciarendszerünket. Patti történetével sem célom “csodatörténet-sorozatot” dokumentálni,inkább az a szándékom,hogy azok,akik hasonló cipőben járnak, elsősorban lelki erőt tudjanak meríteni például az Ő egészen különlegesen erős Lényéből- hiszen gerincproblémák kezelése során (is) előfordulnak komoly hullámvölgyek,mikor szinte érthetetlen módon nő a fájdalom, nem javul semmi, közérzet a padlón.  Ez a blog ilyen helyzetekben jobban hat, mint bármiféle gyógyszer.

Patrícia története, ahogy a klasszikus mese szól: telt-múlt az élet, egyszer csak….2011.októbere:

Amikor átpördül a hajóhinta

Az ÉLETEM 29évig csakis a sportról szólt.
8 éves koromtól aktívan, napi szinten edzettem.

Gyerekkoromban  imádtam a hajóhintát, volt egy rácsos változata a búcsúkban, amivel át lehetett pördülni. Hát, velem 2011.okt.1-én “átpördült” egy pillanat alatt az “Élet hajóhintája”.
Egy mozdulatra lebénultam deréktól lefelé,-rá kellett döbbennem mennyire porszem az ember.
Csupán egy nagyjából 1 kilós hangfalat tettem fel egy pultra, mikor visszaemeltem a karomat a testem mellé, nem éreztem deréktól lefelé semmit. “Érzéketlen tésztaláb” lettem egy másodperc leforgása alatt,- gyógytestnevelés szakon végeztem, azonnal tisztában voltam a helyzet súlyával, de egy percig sem gondoltam azt,h. nem állok többé lábra,-mosolyogva mondtam 5éves Fiamnak, aki velem volt,h. “Jól vagyok cicó, csak nem engedelmeskednek a lábaim”.
(hanyatt fektettek a földön a fitness teremben, lábaim alatt 90°-ban egy szék, és kidőltek jobbra-balra a lábaim, nem tudtam megtartani sem őket, nem éreztem a vádlim, ha megfogtam…)

Mentő – röntgen – MRI – győri kórház idegsebészete – lelkiismeretes orvosok – kedves nővérek!!!
Diagnózis: L.IV.-V. csigolya között icipici sérv, úgy gondolták ettől nem lehetek béna.

1 nap várakozás a műtétre, mert egymillióból 1 ember bénul le ettől…a dokik is vártak,hátha visszajönnek érzések…”tésztaláb maradt”,ezért vasárnap műtét!
Minden porckorongsérves betegtársam megnyugtattam,h. erre az évezredre én letudtam az egyetlen bénulást,úgyhogy az ő műtétjük tuti sikeres lesz!   🙂

Hétfőn reggel a Párom hozott egy gumikötelet, azóta az ágyam fejlécéhez erősítve tornázok vele!

….azért kezdtem el írni ezt a blog-ot, hátha erőt adhatok hasonló helyzetben levő embereknek!

SOHA NEM SZABAD FELADNI!
MINDEN AGYBAN DŐL EL!

Milyen jól látta….Patrícia egy év öt hónappal a bénulása után:

patti

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s