Szabó Patrícia,  Nyíri László kollégám felesége, Győrben élnek és dolgoznak. Patrícia blogjának nem csak azért van helye ezen az oldalon,mert meredekebb,bátrabb gyógyulást,mint az övé,el sem tudok képzelni,hanem azért is, mert 1-2 bejegyzése egészen át tudja értékelni az emberi problémákkal kapcsolatos inerciarendszerünket. Patti történetével sem célom “csodatörténet-sorozatot” dokumentálni,inkább az a szándékom,hogy azok,akik hasonló cipőben járnak, elsősorban lelki erőt tudjanak meríteni például az Ő egészen különlegesen erős Lényéből- hiszen gerincproblémák kezelése során (is) előfordulnak komoly hullámvölgyek,mikor szinte érthetetlen módon nő a fájdalom, nem javul semmi, közérzet a padlón.  Ez a blog ilyen helyzetekben jobban hat, mint bármiféle gyógyszer.

Patrícia története, ahogy a klasszikus mese szól: telt-múlt az élet, egyszer csak….2011.októbere:

Amikor átpördül a hajóhinta

Az ÉLETEM 29évig csakis a sportról szólt.
8 éves koromtól aktívan, napi szinten edzettem.

Gyerekkoromban  imádtam a hajóhintát, volt egy rácsos változata a búcsúkban, amivel át lehetett pördülni. Hát, velem 2011.okt.1-én “átpördült” egy pillanat alatt az “Élet hajóhintája”.
Egy mozdulatra lebénultam deréktól lefelé,-rá kellett döbbennem mennyire porszem az ember.
Csupán egy nagyjából 1 kilós hangfalat tettem fel egy pultra, mikor visszaemeltem a karomat a testem mellé, nem éreztem deréktól lefelé semmit. “Érzéketlen tésztaláb” lettem egy másodperc leforgása alatt,- gyógytestnevelés szakon végeztem, azonnal tisztában voltam a helyzet súlyával, de egy percig sem gondoltam azt,h. nem állok többé lábra,-mosolyogva mondtam 5éves Fiamnak, aki velem volt,h. “Jól vagyok cicó, csak nem engedelmeskednek a lábaim”.
(hanyatt fektettek a földön a fitness teremben, lábaim alatt 90°-ban egy szék, és kidőltek jobbra-balra a lábaim, nem tudtam megtartani sem őket, nem éreztem a vádlim, ha megfogtam…)

Mentő – röntgen – MRI – győri kórház idegsebészete – lelkiismeretes orvosok – kedves nővérek!!!
Diagnózis: L.IV.-V. csigolya között icipici sérv, úgy gondolták ettől nem lehetek béna.

1 nap várakozás a műtétre, mert egymillióból 1 ember bénul le ettől…a dokik is vártak,hátha visszajönnek érzések…”tésztaláb maradt”,ezért vasárnap műtét!
Minden porckorongsérves betegtársam megnyugtattam,h. erre az évezredre én letudtam az egyetlen bénulást,úgyhogy az ő műtétjük tuti sikeres lesz!   🙂

Hétfőn reggel a Párom hozott egy gumikötelet, azóta az ágyam fejlécéhez erősítve tornázok vele!

….azért kezdtem el írni ezt a blog-ot, hátha erőt adhatok hasonló helyzetben levő embereknek!

SOHA NEM SZABAD FELADNI!
MINDEN AGYBAN DŐL EL!

Milyen jól látta….Patrícia egy év öt hónappal a bénulása után: